A borkészítés mellékterméke. A szőlő feldolgozása során keletkezik a szőlőmag, mely a mustkészítésnél, a szőlőszem préselése után marad hátra. Ebből a szőlőmagból szintén préseléssel kinyert lipidtömeg, a szőlőmagolaj. Az ez után visszamaradt anyagmassza, a préselvény, melynek őrlése során keletkező liszt finomságú por, a szőlőmagliszt.
Számtalan kutatás és tanulmány eredményeként megalapozottnak tekinthetjük azt az állítást, hogy a kék szőlőben olyan vegyületek találhatóak, amelyek alkalmasak egyes betegségek megelőzésére, illetve progressziójának lassítására.
A mai világban a legnagyobb gondot a kardivaszkuláris (például: hipertónia- magas vérnyomás, atherosclerosis- érelmeszesedés egyik formája, infarktus) és a daganatos megbetegedések jelentik.
A kékszőlőmag- olaj és –liszt jó antioxidáns kapacitással rendelkeznek, vagyis alkalmasak e betegségek kezelésére, megelőzésére.
A szőlőmagliszt polifenol tartalma és antioxidáns tartalma magasabb a szőlőmagolajnál, míg telítetlen zsírsav tartalma alacsonyabb. A liszt gyártása során csökken a a lipidek és ezzel együtt a telítetlen zsírsavak mennyisége. Ez utóbbi folyamat kívánatos is, hiszen a kékszőlőmag-liszt így hosszabb ideig lesz eltartható. A liszt többek között erős szabadgyökfogó tulajdonsággal is rendelkezik.
Étrendjét dúsíthatja a kékszőlőmag-liszttel vagy -olajjal, ami ugyanúgy tartalmazza a polifenolokat -a telítetlen zsírsavakról nem is beszélve Emellett az élelmiszermátrix sokkal jobb felszívódást tehet lehetővé.